MOTTÓ:

 

„Az ember sohasem egyedül, önmagában fejlődik, hanem mindig csak másokkal való
kapcsolatában akár pozitív, akár negatív értelemben.”

 

(Ruth Bang)

 

 

Kőszeg

2013


Tartalomjegyzék

 

I. HELYZETÉRTÉKELÉS

I.1.Feltételek

I.1.1. A működés szabályzói

       I.1.1.1. Jogi szabályzók

       I.1.1.2. Egyéb körülmények

II. A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ALAPfeladata TÜKRÉBEN

II.1. Alaptevékenységi kör

II.2. A kollégiummal szembeni elvárások

II.2.1. Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás

II.2.2. Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak nyújtott segítség

II.2.3. Gyermek- és ifjúságvédelem

II.2.4. Szociális hátrányok enyhítése

III. CÉLMEGHATÁROZÁS

A kollégium pedagógiai programjának részletes céljai

III.1. A keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása

III.1.1. Az evangélikus nevelés általános elvei

III.1.2. Az evangélikus nevelés céljai

III.1.3. Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása

III.1.4. Kiemelt nevelési feladatok

IV. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei:

IV.1.  A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza

IV.2.  A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége

IV.3. A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett

V. A tanulók fejlődését, felzárkóztatását, tehetséggondozását elősegítő tevékenységek:

VI. A kortársi közösségben való együttlakás, együttes élmény nevelő hatásának hasznosítása a személyiségfejlesztés, jellemformálás érdekében

VI.1. Egyén és közösség

VI.2. A közösség működési színterei

VI.3.  A családi élet zavaraiból következő hátrányok csökkentése

VI.4. Kötődés a kollégiumhoz, a városhoz, a hazához

VII. A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA

VII.1. Kollégiumi foglalkozások

VII.1.1. Szilenciumi foglalkozások (kötelező kollégiumi foglalkozás)

VII.1.2. Csoportfoglalkozások-nevelőtanári órák  (kötelezően választott foglalkozás)

VII.1.3. Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások

VII.1.4. Szabadon választható foglalkozások

VII.1.5. Szabadidős foglalkozások

VII.1.6. Egyéb foglalkozások

VII.2. Tanulói tevékenységi formák tanulási  alapidőre

VII.3. A kollégiumi közösségi élet megszervezése

VII.4. Kollégiumi tevékenységek

VII.4.1. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások

VII.4.2. Szociális szolgáltatások

VII.4.3. A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek

VII.4.4. Feladatmeghatározás

VII.5. Az intézmény hagyományrendszere

VIII. ellenőrzési, értékelési, minőségirányítási rendszer

VIII.1. Az ellenőrzés és az értékelés viszonya

VIII.2. Az értékelés célja

VIII.3. Az értékelés alapelvei

VIII.4. A kollégium minősítő rendszere

VIII.5. A minősítő rendszer alapján adható kedvezmények

IX. ISKOLA HASZNÁLÓK  A KOLLÉGIUMI  KÖZÉLETBEN

IX.1. Tanulói részvétel a kollégiumi szervezetben

IX.1.1. Közszolgálati diákszerepek a kollégiumban.

IX.1.2. A diákok véleménynyilvánításának lehetőségei, a diákpanaszok kezelésének fórumai

IX.2. Szülői részvétel a kollégium munkájában

X. A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA

XI. MELLÉKLETEK

Minősítő-rendszer / kedvezmények

Keret-napirend

Helyi tantervek

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

13. évfolyam

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


I.

Helyzetértékelés

 

I.1. Feltételek

I.1.1. A működés szabályzói

III.1.1.1. JOGI SZABÁLYZÓK: a kollégium azon sajátosságából fakadóan, hogy közös irányítású az iskolával, minden az iskola működését megszabó szabályzók érvényesek egyúttal a kollégiumi működésre is.

A 2013. évi CXc. törvény a köznevelésről a következő definíciót adja:

17. § (1) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja, ha az

a) a lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez, nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz,

b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt

szükséges.

(2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani (a továbbiakban: externátusi ellátás).

(3) A kollégium - részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerint - szakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen.

(4) A kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik.

(5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanulói iskoláinak munkarendjéhez.

I.1.1.2. EGYÉB KÖRÜLMÉNYEK

Az intézmény működésének fontos körülményét jelenti, hogy

ˇ     jól működő igazgatótanácsa van, működésének saját szabályozásával, a törvényben biztosított képviselettel.

ˇ     a jogszabályi keretek között működik a szülői munkaközösség választmánya.

ˇ     diákönkormányzat külön működik az iskolában és a kollégiumban.

ˇ     az iskola, kollégium tanárai, illetve vezetői számos szakmai szervezet tagjai.

A kollégium létesítményi feltételeit két ingatlan jelenti, a funkciónak megfelelő ellentmondással:

q       1972-ben épült, 72 férőhelyes leánykollégium, konyhával és étteremmel.

q       1990-ben épült, 63 férőhelyes fiúkollégium.

II.

A KOLLÉGIUM BEMUTATÁSA ALAPfeladata TÜKRÉBEN

A kollégium társadalmi funkciója: A kollégium alapfeladata, hogy a tudáshoz jutás esélyét, illetve a szabad iskolaválasztás lehetőségét megteremtse azoknak a - többnyire kistelepülésen élő - gyerekeknek, akiknek 'bejárható' környezetében a választott iskola nem működik, valamint akiknek továbbtanulásához a szülői háttér nem biztosított.

E feladatának teljesítésével a kollégium jelentősen hozzájárul:

- a különböző élethelyzetből induló gyerekek esélyeinek közelítéséhez, a születéssel adott környezeti különbségek enyhítéséhez,

- a hátránnyal érkezők felzárkóztatásához, a lemaradók számának csökkentéséhez, a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípus megtalálásához,

- a tehetségek elkallódásának megakadályozásához, a kultúra és a tudomány bázisának szélesítéséhez.

Mindezeken keresztül - a versenyképesség és a szocializáció fejlesztésével - a kollégium elősegíti a társadalom mobilitásának fennmaradását, akadályozza egy végleges kettészakadás kialakulását. Ezen felül külön figyelmet érdemel egy - eddig csak részben hasznosított, de igen nagy jelentőségű - lehetőség: a kollégium-jól működő demokratikus közösségei révén-a társadalom demokratikus fejlődésének fontos 'utánpótlási bázisa' lehet.

 Kollégiumunk a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium koedukált kollégium, az iskola fiú és leány tanulóit is fogadja két épületben.

A várköri épület 72 férőhelyes, 350 adagos konyhával, míg a Zrínyi kollégium 63 férőhelyes.

Szervezetileg az Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Informatikai Szakképző Iskola  tanulóit ellátó kollégium, mely esetenként a város gimnáziumának tanulóit is fogadja amennyiben van szabad kapacitása.

Szakmai tekintetben:

Önálló szervezeti egység, a kollégiumra vonatkozó bizonyos – SzMSz-ben foglaltak alapján - kérdések esetében a nevelőtestület jogkörét a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusok közössége gyakorolja.

II.1. Alaptevékenységi kör

A kollégium középiskolai tanulók részére nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez.

Az otthon jellegű lakhatási feltételek biztosításán túl a kollégium funkciói:

*                     szociális

*                     szocializációs

*                     felzárkóztató

*                     tehetséggondozó

*                     pályaorientációs

*                     értelmiségi életmódadó

*                     szabadidő tervező

A kollégium domináns tevékenysége:

v     felzárkóztató

v     előkészítő

v     tanfolyamok

v     számítástechnikai ismeretek (szövegszerkesztés)

v     diákköri munka, pályázatok

v     szakköri munka

v     felvételi előkészítő (igény szerint- új szaknál)

v     nyelvtanfolyam (igény szerint)

v     szabadidős programkínálat

 

II.2. A kollégiummal szembeni elvárások

A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjának Alapelvei azokra a hazai és európai nevelési értékekre és haladó hagyományokra építenek, amelyek megalapozták a jelenlegi magyarországi kollégiumi nevelést, különös tekintettel a humanista, nemzeti, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepükre. Felhasználja - többek között - a pedagógiai, a pszichológiai, szociológiai tudományok korszerű kutatásai eredményeit. Figyelembe veszi a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket, a gyermekek nevelésével, oktatásával és védelmével összefüggő törvényeket, jogszabályokat.

Nehezítő tényező az a heterogén és rendkívül különböző szokásrend, amelyet a tanulók

                        a családból

                        eddigi életútjukból

                        az adott környezet szubkultúrájából hoztak magukkal.

A kollégium nevelési programja kiterjed az átlagostól eltérő, speciális nevelést igénylő tanulók teljes körére, mind az átlaghoz képest jelentős előnnyel bíró, tehetséges, mind a hátránnyal induló tanulók esetében.

A diákok a kollégiumban nem pusztán a felnőtt életre készülnek, hanem polgárai a kollégiumnak, akik életük fontos szakaszát töltik itt el. Ez csak úgy érvényesülhet, ha a diák személyében is aktív szereplője a kollégiumi közéletnek, és ha maguk is alakítják az alapvető emberi jogokra épülő belső viszonyokat.

Egy kollégiumban szükségszerűen léteznek ‘korlátok‘ a diákok életvitelével kapcsolatban. Ezek egyrészt az iskolai feladatokra való felkészülést szabályozzák, másrészt a szülő, mint ‘megrendelő‘ igényli, aki gyerekét jó helyen szeretné tudni, ahol tanulhat, ahol biztonságban van.

Kollégiumunk kapcsolatot tart elsősorban:

            - a szülői házzal,

            - az iskolával,

- a város és megye kollégiumaival,

- a keresztyén egyházak intézményeivel és képviselőivel,

- a város közművelődési intézményeivel,

- a megyei Pedagógiai Intézettel,

- a megyei Gyermekvédő Ligával,

- az Országos Kollégiumi Diákszövetséggel,

- az Országos Kollégiumi Érdekvédelmi Szövetséggel,

- a GYIVI–vel.

A kollégiumi nevelőmunka rendszerbe foglalása, mely az összefogás szándékát is jelzi tevékenységünkben, nem jelenti a túlszabályozottságot, a merev keretek kialakítását.

Annál inkább célozza azon kívánalom megfogalmazását, hogy a ma még erőteljesen érvényesülő kétpólusú, de egyirányú nevelés (felnőtt ráhatása a gyerekre) helyébe fokozatosan a kölcsönhatások rendszere lépjen, mely többpólusú, s oda-vissza is érvényesülő folyamat.
(Képszerűen: felnőtt-gyerek, gyerek-gyerek, felnőtt-felnőtt, gyerek-felnőtt viszonyrendszeréről lenne szó.)

- A pedagógiai munkának az egyénre kell irányulnia. Törekedni kell arra, hogy tanulóinkban egyéni személyiségjegyek alakuljanak ki.

          - A kollégiumi nevelésben alapvetően értékalkotás, értékközvetítés, értékválasztás valósul meg. Olyan emberi értékek, kultúraelemek, erkölcsi és magatartási normák kibontakoztatása, átadása, amelyeknek a személyiségbe épülése teszi lehetővé az egyén stabilitását.

- Az alapvető értékek között szerepeljen az egészség, a tudás a munka, és a minőség. Ezeknek az értékeknek az elfogadása, érvényre jutása fontos szerepet kell, hogy kapjon a pedagógiai munkánkban. Ezek az alapértékek olyan közös humanista alapot jelentenek, amelyre a pluralitás jegyében többféle értékrend, világnézeti tartalom épülhet.

- Ezek a célok olyan kollégiumot feltételeznek, amely: humanista,

szeretetteljes légkörű, gyermekközpontú.

- Ezért a kollégium, deklarált értékeinek megvalósulása mellett, széles teret nyit a tanulók spontán értékképző, értékválasztó tevékenységének.

Életkori sajátosságok által meghatározott mértékben segíti a demokratikus közélet viszonyaira történő felkészülést.

Az emberek és a világnézeti, erkölcsi alapállások különbözőségével szembeni tolerancia gyakorlóterepévé válhatnak a tanulói közösségek.

Ennek a pedagógiai szellemiségnek az elfogadása lehet az egyik biztosítéka, hogy a társadalmi elvárásoknak megfeleljünk, valamint szilárd, és ezáltal működőképes értékrendszer teremtődjön meg.

II.2.1.. Tehetséggondozás, képességkibontakoztatás

A kollégiumi nevelőmunka tervezésben, szervezésben, végrehajtásában igazodik az iskolai pedagógiai elképzeléseihez, segíti azt is megvalósítani.

Tanítványaink között mindig vannak olyanok, akik valamilyen területen tehetségesnek mondhatók, akiknek sajátos igényeik vannak, akik többet tudnak teljesíteni társaiknál, az iskola érvényes követelményeinél. Velük a tehetséggondozás keretében kívánunk foglalkozni. E címszó alatt tehát az adottság, az érdeklődés és a teljesítmény kategóriák szerint sajátos jellemzőkkel rendelkező tanulók foglalkoztatását soroljuk. A tehetséggondozás fázisai:

n         felmérés, felismerés

n         a tehetséggondozás lehetőségei

n         a tehetséggondozás eredményei

1. Az adottság felismerése elsősorban a szaktanári tevékenység része, az érdeklődésnek és a teljesítménynek is ehhez van legszorosabb kapcsolata.

n         a szaktanárok jelzik észrevételeiket az osztályfőnöknek, nevelőtanároknak

n         egyéni fejlesztési program kidolgozása, vagy

n         az éves munkaterv keretei között: diákköri munka, verseny kezdeményezése, szervezése.

2. A tehetséggondozás lehetőségei az egyéni fejlesztési program szerint tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódnak.

n         tanórai differenciált foglalkoztatás, egyéni feladatok, megbízatások

n                   diákköri tevékenység: szakkör, érdeklődési kör, művészeti kör, sportkör, vállalkozói program

n         versenyekre való felkészülés/felkészítés (tanulmányi, szakmai, kulturális, sport)

n         a tehetséggondozásra a nem kötelező foglalkozások órakeretének 8 %-át kell fordítani az igények szerinti elosztásban.

3. A tehetséggondozást az egyéni fejlesztési program és a működő csoportok tevékenysége alapján évente értékelni kell. Az értékelés, fejlesztési javaslatokat is fogalmazzon meg.

II.2.2. Magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak nyújtott segítség

Arra törekszünk, hogy a szülői ház és a kollégiumi elvárások, követelmények minél közelebb kerüljenek egymáshoz, illetve optimális esetben azonosak legyenek.

Ennek érdekében minden lehetőséget meg kell ragadnunk, az egyéni elbeszélgetéseken és kiscsoportos foglalkozásokon át esetenként bevonva az osztályfőnököt, a diáktársakat, a szülőket is. E feladat teljesítése során fontos szempont a következetesség és a folyamatosság a nevelőtanár részéről.

Iskolánk alapértékei, hivatásunk lényege arra kötelez bennünket, hogy természetesnek tartsuk a sokféleséget, kezelni tudjuk ennek a tanulmányi munkával és a magatartással összefüggő következményeit. A sokféleséget magában hordozó közeget céljainkkal egyező nevelési közegnek is értékeljük. Ugyanakkor, tudatosan kell viszonyulnunk a sokféleségből azokkal az esetekkel, akik értékeikkel, magatartásukkal, munkájukkal károsan befolyásolják társaikat, őket a pozitív társadalmi és iskolai követelmények teljesítésétől távolítják. Kicsit tágítva a konkrét fogalmat, az ebbe a körbe sorolható tanulókat nevezzük eltérő magatartásúnak.

Nevelőtestületünk alapértéke a pozitív beállítódás. Tanulóinkat dicsérettel, elismeréssel, általában: pozitív beállítódással kezeljük. Ezzel is szűkíteni szeretnénk azt a kört, ahol a magatartást eltérőnek kell ítélni.

Az eltérő magatartású tanulók kezelése mindenképpen csak egyedi lehet. A lehetőségek vázát az alábbiak jelentik:

n         a körülmények feltárása, pontosítása

n         elemző beszélgetés, megbeszélés

n         egyéni ráhatás

n         a szülői segítség igénybevétele

n         egyéni követelmények állítása

n         fegyelmező intézkedés

n         fegyelmi.

Általános eljárási módként fogadjuk el, hogy a fenti lehetőségeket az eltérő magatartás kezelési sorrendjeként tekintjük.

II.2.3. Gyermek- és ifjúságvédelem

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége alapvetően problémamegelőző, preventív jellegű. Nem áll módunkban a családok helyzetén változtatni, sem pedig konkrét problémakezelő tevékenységet kifejteni. Ugyanakkor feladatunk fontos részét képezi:

n         a teljesítményzavar, viselkedészavar, kapcsolatzavar felismerése,

n         az ilyen esetekben az okok konkrét vizsgálata

n         a megoldási lehetőségek keresése, ilyenek kezdeményezése.

Iskolánkban a feladat általában a nevelőtestület minden tagjára kiterjed. Sajátos felelősséget az osztályfőnökök és a kollégiumi csoportvezetők viselnek - elsősorban az általuk irányított közösségbe tartozó gyermekekért. Iskolánkban a gyermekvédelmi felelős fogja össze, és operatív módon végzi a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket. A gyermekvédelmi felelős feladatkörében:

n         információkat gyűjt a veszélyeztetettségről

n         nyilvántartást vezet a veszélyeztetett tanulókról

n         statisztikákat, véleményeket készít

n         problémakezelő megoldásokat kezdeményez.

Az iskola tevékenységi lehetőségei a veszélyeztetettség esetén:

n         nevelési segítség, tanácsadás, együttműködés a szülőkkel

n         javaslat a Családsegítő Központ szolgáltatásainak igénybevételére

n         segélykérelem kezdeményezése

n         a gyámhatóság megkeresése a felderített problémával.

 Az iskola a problémakezelő megoldásokkal az alábbi szervekhez fordulhat:

n         Gyermek – és Ifjúságvédő Intézet (Szhely, Vörösmarty u. 11),

n         Nevelési Tanácsadó (Szhely, Petőfi S. u. 1),

n         Családsegítő Központ (Szhely, Zanati u. 1.)

n         egészségügyi intézmények

n         önkormányzatok, rendőrség

 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban évente szükséges frissíteni, felülvizsgálni a veszélyeztetettségi besorolást, felmérni az iskolába kerülő tanulók helyzetét.

II.2.4. Szociális hátrányok enyhítése

Iskolánkban a szociális hátrányokat az alábbi kategóriák szerint kezeljük:

n         A szülők iskolai végzettsége alapján: ahol a szülők iskolai végzettsége 8 általános, vagy ennél kevesebb

n         A szülők egzisztenciális biztonsága alapján: ahol az egyik szülőnek nincs állandó munkahelye

n         A család stabilitása alapján: ahol nem egész a család

n         Ahol a család kiegészítő családi támogatásbab részesül

n         Az eltartottak száma alapján: ahol az eltartottak száma nagyobb az eltartókénál

n         A szülők devianciája alapján: ahol valamelyik szülő deviáns, alkoholista, bűnöző.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókat – az egyéni sajátosságok függvényében – a gyermek és ifjúságvédelemre vonatkozók szerint vagy a működés általános szabályai szerint kezeljük. A fentieken túl az alábbi lehetőségekkel élünk:

n         Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről

n         Motiválás arra, hogy a tanuló kollégiumi-, tanulószobai-, menzai ellátásban részesüljön

n         Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel

n         Előnyben részesítés a tankönyv-támogatási rendszerben

n         Ösztöndíjak juttatása

n         Pályázatok figyelése, részvétel célirányos pályázatokon.

A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulókkal kapcsolatban az iskola pedagógiai és adminiszt­ratív döntései során fokozott körültekintéssel, gondossággal kell eljárni.

 

III.

CÉLMEGHATÁROZÁS

 

Kollégiumunk működésének meghatározó feladata, hogy tanítványainkat az evangélikus egyház irányításával, keresztyén szellemiségben nevelve, hatékonyan segítsük céljaik elérésében. Alapfeladatunk teljesítése érdekében célunk a keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása.

Ennek megfelelően olyan kollégiumot szeretnénk:

-  ahova „hazamegy” a tanuló az iskola után (nem érzi úgy a hétvégi otthonlétekor: egész héten „iskolában” volt ...);

- amely „jó család”;

- szigorúan követel, tudja értékelni a teljesítményt, (nevelő) következetessége szeretettel párosul;

- igyekszik többletlehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához (különórák, foglalkozások, szakkörök, érdeklődési körök, tanfolyamok, előadások, ...);

- amely „érdekes lakóhely”, tele tudás-, képességszervezési-, fejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel;

- amelynek, mint „helyi társadalomnak” a működése során -átélve, észrevétlenül- sajátítják el a diákok az érdekkifejeződés-, ütköztetés-, érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit.

 

A kollégium pedagógiai programjának részletes céljai

 

III.1. A keresztyén világnézeti elkötelezettségű nevelés megvalósítása. A hitet erősítő kollégiumi szokásrend kialakítása

   „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél”

III.1.1. Az evangélikus nevelés általános elvei

 Az evangélikus egyház célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgárává, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjává, a más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére, és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartására nevelje.

Minden tanulóját a hatályos állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási célkitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes iskolatípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.

Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de –az ökumenizmust szem előtt tartva- nyitottak más keresztyén egyházak felé is.

A mindennapokhoz szervesen kapcsolódnak egyházunk hagyományai, szokásrendszere: közös áhitatok, ima, csendes napok, egyházi rendezvények-programok, ünnepek, műsorok, tanévnyitó és –záró istentiszteletek, stb.

III.1.2. Az evangélikus nevelés céljai

A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához.

A tanulók ismerjék meg az evangélikus egyház és ökumenikus szellemben más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését.

A kollégium arra törekszik, hogy

Szeretetre nevelje tanítványait felebarátai iránt, megtanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal.         

A tanulókban derűs, magabiztos keresztyén világnézetet alakítson ki, hogy legyen erejük és bátorságuk új nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni.

A nevelés során a tanulók sajátítsák el a Biblia tanításain alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe.

Ez segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.

III.1.3. Az erkölcsi nevelés és értékrend kialakítása

A nevelési célok mindig a hátteret adó értékeket tükrözik. Érintik az emberek Istenhez, a többi emberhez, a környezethez, a természethez, a társadalomhoz való viszonyát.

     El kell érni, hogy

A tanulók döntéseiben a szabadság mellett a felelősség kapjon fontos szerepet, a közösségben tanulják meg az egymás iránti szeretet és kölcsönös tisztelet fontosságát.

A tanulók maguktól fogadják el az intézmény által közvetített értékeket.

Meg kell tanítani őket:

Együtt élni a világban tapasztaltakkal, hogyan kell megőriznünk identitásunkat és értékeinket.

Életükben az érzelmi és az értelmi kettős mozgató szerepére.

Az önhittség és az egészséges önbizalom különbségére.

Arra, hogy nem értéktelenebbek (de nem is értékesebbek) másoknál, hogy életük, egészségük is érték, életüknek transzcendens távlatai vannak.

Az élet és a család tiszteletére, a saját, valamint mások testi épségének megóvására.

Hitük okos megvédésére, véleményük bátor, de másokat nem sértő kimondására, valamint arra, hogy belső értékeikért is meg kell dolgozniuk.

III.1.4. Kiemelt nevelési feladatok

A hitre, szeretetre nevelés, hűség Istenhez és embertársainkhoz.

A helyes önértékelés, az igazi értékek felismerése, megbecsülése, kiállás mellettük, józan, megfontolt ítélőképesség.

Nyitottság mások felé, befogadóképesség, szelídség, türelem, alázat.

Alaposság, mértékletesség, önfegyelem, a bűnbánat és a megbocsátás.

A belső csendre, elmélyülésre való igény, felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt.

Odafigyelő, türelmes nevelőmunkával el kell érni, hogy a korábban, valamint az egyházi iskolába felvett tanulók között –az eltérő kötelezettségekből- ne keletkezzenek feszültségek, illetve ilyeneket humánus módon kezelni kell.

IV. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei:

IV.1.  A tanulók életrendjét a kollégium házi és napirendje szabályozza.

Az életrend legyen összhangban a kollégium és az iskola működésével, vegye figyelembe annak elsődlegességét, hogy a tanulók kötelezettségei a tanulás, pihenés, szórakozás, művelődés. Az életrend legyen rugalmas, de ne sértse más tanulók szokásait. Az életrend kialakításánál vegye figyelembe az iskola kialakult rendjét, a tanulók szokásait és - lehetőség szerint - igényeit.

A házi és napirend adta keretszabályozáson belül, a nevelőtanárok éljenek a differenciálás lehetőségével a fentiek figyelembe vétele mellett. A napirend időbeosztását következetesen be kell tartani. Az adott kedvezmények ne sértsék a kollégium rendjét, más tanulókat tevékenységükben ne zavarjon.

Az életkori biológiai fejlődés figyelembe vételével biztosítani kell meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit.

IV.2.  A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége.

A zavartalan tanulás helyi technikai feltételeit a kollégium biztosítja.

A tanulószoba szervezésével a nevelőtanárok vegyék figyelembe az

                        iskolatípust,

                        a tanulók egyéni szokásait és

                        a tanulók elért eredményeit.

A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor kapjon hangsúlyt a    

képesség,

                        a szorgalom és

                        az eredmény.

A tanulószoba szervezésénél legyen meg a lehetőség a zavartalan egyéni tanulásra akár egyedi, akár nagyobb csoportról van szó. Kerüljön sor olyan számonkérésre, amelyből lemérhető a tanulás hatékonysága.

A kötött tanulás biztosításán túl legyen lehetőség az egyéni tanulásra a napirend adta kereteken belül. pl. este, de maximum 23.00 óráig. Nem adható meg ugyanez a lehetőség olyan tanulóknak, akik a napirend szerinti tanulási időt nem használják ki hatékonyan, illetve más célra használják. A kedvezmények legyenek ösztönzők, biztosítsák az előrehaladást, fejlődést. Ne csak az eredmény, de a befektetett munka is legyen mérvadó.

 

IV.3. A szabadidő legyen hasznos és részben tervezett, szervezett.

ˇ      Meghatározók a kollégium és környezetének lehetőségei, személyi-tárgyi feltételei, a gyerekek mindenkori összetétele.

ˇ      Folyamatosan fel kell mérni, milyen programokat szeretnének a fiatalok, mik a lehetőségek, s ők miként kívánnak részt venni ezek szervezésében, lebonyolításában.

ˇ      Figyelemmel kell kísérni a szabadidős programok és a kötelező tennivalók, feladatok közötti helyes arányok betartását.

ˇ      A „reszortos” nevelők törekedjenek kialakítani a diák-segítők állandó vagy alkalmi körét.

ˇ      Szorgalmazni kell a külső kapcsolatok létrehozását, a már meglévők alakítását más kollégiumokkal, az összevetés, a megmérettetés céljából. (Kőszeg, Szentes, Szombathely, Csepreg)

A tanulók ne feledkezzenek meg arról, hogy szabadidejük alatt kollégiumon kívül is kollégistához méltó módon viselkedjenek. Szabadidejüket használják arra is, hogy a várossal, a város történelmével és kulturális lehetőségeivel megismerkedjenek.

A kollégium programjainak kiírását, ütemezését az éves programterv, feladatterv tartalmazza. Ezt (is) figyelembe véve alakítják ki a különböző csoportok, közösségek a maguk saját programjaikat a csoportvezető tanár segítségével.

A szabadidő biztosítsa a tanulók érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődését, a kikapcsolódás lehetőségét.

V. A tanulók fejlődését, felzárkóztatását, tehetséggondozását elősegítő tevékenységek:

Az iskolai feladatok teljesítésének tanári segítése:

Ha a kollégiumunk arculatát kellene megfogalmazni, azt mondhatjuk, jelen van a szakkollégium igénye (tehetségek), jelen van a speciális kör és igény („világbanki” osztályok) és jelen van a heterogén, hagyományos alapú igény (szakiskolai osztályok).

Ez utóbbinál jelentkezik a korábban egyeduralkodó fejlődést segítő módszer, a felzárkóztatás.

Ez utóbbit három fő formára bonthatjuk:

1.   Alapok pótlása: főleg 9. évfolyamosok esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskola adta tudás és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti szintkülönbségeket.

2.   Hagyományos felzárkóztatás: a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, illetve olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják iskolai tanítás - tanulás alapján elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek.

3.   Alkalmi felzárkóztatás: azok esetében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukásra áll, dolgozat lesz, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálásról.

ˇ      A tanulás tárgyi, személyi, hangulati körülményeinek biztosítása, az eredményességre való következetes törekvés.

ˇ      A felzárkóztatás lehetséges eszközei:

- a helyes tanulás módszereinek megismertetése,

- nevelőtanári korrepetálás saját szakból,

- a 9. évfolyamosok kiemelt segítése,

- a bukott tanulók pótszilenciumra kötelezése legalább félévig, szigorúan nevelőtanári felügyelettel,

- a nevelőtanárok valamint az osztályfőnökök, szaktanárok, szülők folyamatos kapcsolattartása, konzultációja,

- a tanulók szaktanári korrepetálásra való irányítása,

- a bármilyen okból gondokkal küzdő tanulók folyamatos regisztrálása, figyelemmel kisérése, és azok megsegítése,

- a jó tanulókból korrepetáló gárda szervezése.(tanulópárok)

ˇ      A tehetség felismerése, gondozása: fel kell ismernünk a tehetséget, iránymutatásainkkal kell segítenünk a pályaválasztás, a továbbtanulás lehetőségeit. A szülőkkel beszélve fel kell tárni a tehetség tényét, és egyeztetni kell további szándékainkat. A tanulók képességei és az iskola, a szülő és a kollégium elvárásai nem mindig vannak összhangban. A tanulmányi eredményesség a képesség és a szorgalom összhangjából adódik. Bármelyik hiánya esetében az eredmény csökken, illetve irreálissá válik. A képességek hiányát pótolhatjuk a tanórán kívüli tanulással és korrepetálással.

- megfelelő személyi és tárgyi feltételek kialakítása a tehetségek kibontakoztatása, segítése céljából;

- szoros kapcsolat tartása a kollégium és az iskola szaktanárai között az érintett kollégisták érdekében;

- lehetőségek teremtése, feltárása a tehetség megnyilvánulására, bemutatására;
(pályázatokra ösztönzés, tanulmányi,- kulturális,- sportversenyek, szereplések, kreativitás kiélése a különböző kollégiumi és iskolai rendezvényeken.)

VI. A kortársi közösségben való együttlakás, együttes élmény nevelő hatásának hasznosítása a személyiségfejlesztés, jellemformálás érdekében.

VI.1. Egyén és közösség

Az egyénre szabott nevelési program során kissé háttérbe szorul a közösség szerepe, elismertsége. Ez az egyén befelé fordulásához, a közösségi munka színvonalának csökkenéséhez vezethet. Nincs igény a közös munkára, ami az egyes csoportjainknál is megfigyelhető volt.

Bizonyítható, hogy az egyén helye, szerepe és fejlődése nem megoldható közösség nélkül. A kölcsönhatás jelentős, sőt nem hagyható ki belőle a nevelőtanár helye-szerepe sem.

VI.2. A közösség működési színterei

Idetartozónak tekintendő a korábban említett szakköri, diákköri tevékenység is.

Itt kell értékelni a csoportok közös, csoporton belüli rendezvényeit és a kollégiumszintű közösségi rendezvényeket. Ezek külön részletes értékelés nélkül is, már megrendezésükkel eredményesek és hasznosak.

VI.3.  A családi élet zavaraiból következő hátrányok csökkentése.

ˇ      Tudatos, következetes nevelői feltáró munka az e körbe tartozó kollégistákról.

ˇ      Szoros kapcsolat kialakítása a kollégium, az érintett osztályfőnökök és a család között.

ˇ      Családsegítő szakemberek bevonása.

ˇ      Szükség szerint az illetékes polgármesteri hivatallal a kapcsolatfelvétel.

Ezen tevékenységünket a mindenkori kellő tapintat kell, hogy jellemezze!

VI.4. Kötődés a kollégiumhoz, a városhoz, a hazához.

ˇ      A kollégiumi, iskolai hagyományok gondozása, ápolása, újak létrehozása,

ˇ      Méltó megemlékezések nemzeti ünnepeinkről,

ˇ      A kollégisták cselekvő részvétele Kőszeg város életében.

VII .

A KOLLÉGIUM TEVÉKENYSÉGI PROGRAMJA

Az általunk meghatározott feladatok végrehajtása érdekében olyan változatos, fejlesztő hatású tevékenységeket kell megszervezni, melyek között minden tanuló megtalálja a kedvére való elfoglaltságot.

Törekednünk kell arra, hogy a gyerekek ne unatkozzanak, legyen módjuk minél több szociális kontaktusra, kötődésre. Fontos feladat, hogy néhány területen minél gazdagabb és mélyebb ismeretek, pozitív élmények által felkeltsük a tanulók érdeklődését, s számon tartsuk azok alakulását. A céljaink elérése érdekében inger gazdag környezetet kell teremtenünk tanulóink számára. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a diák csak akkor tanul meg idejével gazdálkodni, ha van rendelkezésre álló ideje, ha tehát a kollégium egész tevékenység,- és időstruktúrája az egyénileg szabadon választható tevékenységek gazdag skáláját tartalmazza.
Természetesen mindezt differenciált módon kell meghatározni, figyelembe véve a tanulók egyéni adottságait, életkorukat, érdeklődési körüket, stb. Olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat kell alkalmaznunk, melyek elősegítik, hogy minden tanuló elsajátítsa az eredményes társadalmi beilleszkedéshez szükséges képességeket, illetve az adott iskolatípus követelményeinek megfeleljen.

VII.1. Kollégiumi foglalkozások

A kollégiumban - a törvényben előírt időkeretek között - felzárkóztató, speciális ismereteket adó felkészítő foglalkozásokat, /csoportonként 14 óra / továbbá a szabadidő eltöltését szolgáló diákköröket /szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, stb./ versenyeket, bajnokságokat /tanulmányi, szakmai, kulturális, sport/, valamint a tanulóval való egyéni törődést biztosító foglalkozásokat /csoportonként 10 óra / kell szervezni.

A kollégiumi foglalkozásokat csoportos és egyéni foglalkozás keretében lehet megszervezni.

 

VII.1.1. Szilenciumi foglalkozások (kötelező kollégiumi foglalkozás)

Az épületek mindegyikében hasonlóan biztosítottak a nyugodt tanulás feltételei. A meglévő tanulók nagysága megfelelő; tágas, világos, jól felszerelt padokkal, székekkel, táblákkal, valamint Tv,-és videóval. A tanulók a kapott minősítés alapján
-példás, kiváló kollégisták- tanulhatnak a szobákban is.

A tanórára a 16,25 - kor megszólaló csengő figyelmezteti a tanulókat, akik ekkor az órarend alapján előkészítik a felszerelést, és elfoglalják helyüket a tanulókban, illetve a csoportok által kialakult helyen, ahol a csoportvezető a csoportjával megbeszéli az aznapi aktuális dolgokat, ügyeket. A következő csengő, 16,30-kor már a tanóra kezdetét jelenti. Évfolyamoktól, csoportoktól függően tanulási tervet és időbeosztást készítünk, adottságbeli, képességbeli tényezők figyelembevételével. Ez természetesen a szobákban tanulókra is érvényes. A tervet a lehetőségekhez mérten mindenki igyekszik betartani, folyamatosan figyelemmel kíséri az időt.

Alapelv:           Tanórán tilos a társakat zavarni /beszélgetés, zörgés/!

                        A szóbeli feladattal kezdünk, mert ennek gyakorlása az írásbeli.

                        Az ellenőrzés folyamatos.

A tanórák csengetési rendje:

            első tanóra:                  07,00 - 07,45

            második tanóra:           16,30 - 17,45

            harmadik tanóra:          18,00 - 19,00

 

Mindkét épületben a pótszilencium 16,00-kor kezdődik az arra kötelezettek részére.

Általában a harmadik óra a szóbeli kikérdezésre alkalmas, illetve a megmaradt feladatok elvégzésére, mint ahogy a reggeli szilencium is elsősorban az előző napi tanultak ismétlésére és esetleges pótlására.

Lehetőség szerint a tanóra végén értékelni kell a munkát, hogyan sikerült a tanulási terv megvalósítása, jól gazdálkodtunk-e az idővel. Meg kell vizsgálnunk minden esetben a sikertelenség okát, levonni a következtetéseket. A mások hibájából is lehet tanulni, ezért célszerű az alapvető, gyakran előforduló hibákat közösen megbeszélni és elemezni.

VII.1.2. Csoportfoglalkozások-nevelőtanári órák  (kötelezően választott foglalkozás)

Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. E foglalkozások során lehetőség nyílik, pl. a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek elsajátítására, a szociális viselkedés alapvető szabályainak és a szociális értékrendek megismerésére, pályaorientáció segítésére, és az egyéb céljainkból adódó feladatok teljesítésére.

Tanulóink egészségének védelme érdekében központi szerepet kell betölteni a káros szenvedélyek-dohányzás, alkoholfogyasztás, narkó és kábítószerek, játékszenvedély- megelőzésének. Az alapprogram megjelenésével a kollégiumra, a nevelőtanárokra is nagy feladat hárul, mivel az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésére irányul, hanem ”Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.„ (NAT)

Fontos feladatunk, hogy foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is.

E foglalkozásokról bővebben a tantervi mellékletben szólunk.

VII.1.3. Egyéni /kiscsoportos/ foglalkozások

Egyéni szükségletek szerint, pl.:

- tanulmányi munka segítése,

- számonkérés,

- napi feladatok, kérdések,

- speciális nevelési problémák megbeszélése.

VII.1.4.Szabadon választható foglalkozások

A szabadon választható foglalkozások a szilenciumi foglalkozásokon kívüli – csoportnaplókban szeptemberben rögzített – időpontokban tarthatók.

Ezek közé tartoznak a szakmai körök /szakkörök, diákkörök, önképzőkörök, tanfolyamok, kompenzáló (felzárkóztató) programok, sportkörök, könyvtárhasználat, stb./

E foglalkozások szélesebb körű alkalmazása a differenciálás, a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés fontos lehetőségei. A szakkörök az érdeklődésre nevelés és a tehetségfejlesztés révén, indirekt módon gyakorolnak hatást a tanulásra, az iskolai teljesítményekre.

Szakköröket alapvetően három célból szervezhetünk:

a./ az érdeklődés nélküli, közömbös tanulók érdeklődésének felkeltése, ezen tanulók érdeklődővé alakítása céljából,

b./ az érdeklődést és tehetséget mutató tanulók sajátos képességeinek felmérése céljából
/orientációs szakkörök/,

c./ a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztése céljából, melyek közé a hagyományos értelemben vett szakköröket, önképzőköröket soroljuk.

 

A szakkörök lehetőséget adnak a korszerű tanulás szervezés alkotó megvalósítására. A szakköri foglalkozásokon -tekintettel a tanulók érdeklődésére- változatos témájú elméleti és gyakorlati tananyagokat lehet kidolgozni. Tág tere van a probléma megoldást, kreatív viszonyulást és önálló tanulást kívánó módszereknek.

Szükséges lenne elérni, hogy a kollégiumban élénk és differenciált szakköri munka bontakozzon ki és a tanulók többsége legalább egy szakkört látogasson. Lehetőséget kell teremteni, hogy a tanulók és szüleik kívánságainak megfelelően különböző tartalmú és szintű sport, művészeti, idegen nyelvi tanfolyamok alakuljanak ki.

A kollégiumi tehetséggondozás feladata a tanuló tehetségének felismerése és optimális fejlődésének segítése. Ez lényegében nem más, mint az alkotóképesség fejlesztése az érdeklődési körnek megfelelő ismeretek és tevékenységek által. A tehetség kialakulásához az átlagosnál erősebb motiváció szükséges, melyben a kollégiumi pedagógusnak meghatározó szerepe van.

Eredményes tehetségfejlesztést nem az ismeretek mennyiségével, hanem azok elsajátításának mélységével, a képességek minél hatékonyabb fejlesztésével végezhetünk. A lehetőségekhez képest a tanulók minél több kreativitást igénylő feladatot kapjanak, melyek tudásuk gazdagítását és elmélyítését szolgálják.

E foglalkozásokról bővebben a mellékletben szólunk.

VII.1.5. Szabadidős foglalkozások

E foglalkozásoknál jelentős szerepet foglalnak el a sport, az egészséges és kultúrált életmódra nevelést megvalósító tevékenységek. A szabadidős foglalkozások módot és lehetőséget nyújtanak az önkiszolgáló képességek fejlesztésére. Az önellátási képességek lehetővé teszik az önálló viselkedést, így az egészséges és kultúrált étkezést, testápolást, rendszeretetet, háztartási munkákat, közlekedést, stb.

A testi képességek kifejlesztése és folyamatos karbantartása érdekében elsősorban ki kell használni a kollégiumon, iskolán belüli, másodsorban a városi és otthoni sportolási lehetőségeket is. Nagy jelentősége van a szervezett táboroknak, túráknak is. (sítábor, kerékpártúra, gyalogtúra...)

A fokozatosság elvének figyelembevételével fejlesszük a tanulók befogadóképességét, melyek közé a honismereti, ének - zene, vizuális, irodalmi, stb. képességek tartoznak. Ez segít abban, hogy a tanulók érzelmileg tartalmasabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak, mely a kultúrált életmód kialakításának egyik alapvető feltétele.

Az iskolai, kollégiumi vagy a városi könyvtár alkalmas arra, hogy pl. könyvtári foglalkozások keretében az irodalmi, történelmi befogadóképességet fejlesszük, az olvasás szeretetét kialakítsuk.

A szervezett kirándulások módot nyújtanak a nemzeti, művészeti, természeti értékeink megismerésére.

Nem szabad elfeledkezni a kollégiumi hagyományok ápolásáról sem.

A kollégiumi csoportfoglalkozások, illetve a szabadidős tevékenységek tartalmi kidolgozásánál, szervezésénél fontos szempont, hogy pozitív módon formáljuk a diákjaink természeti környezethez való viszonyát. A természet szeretete, megóvása rendkívül aktuális feladat.

A kollégium tevékenység - rendszerének kialakításánál fontos tényező, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőségeket a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a kultúrált szórakozásra.

E foglalkozásokról bővebben a mellékletben szólunk.

VII.1.6. Egyéb foglalkozások

A kollégium adottságainak, a szülői és iskolai elvárásoknak megfelelően természetesen egyéb tartalmú és formájú foglalkozásokat is lehet szervezni.

VII.2. Tanulói tevékenységi formák tanulási  alapidőre

A kollégisták csoportba sorolásának nincsenek a tanulói képességektől, teljesítménytől függő szempontjai.

A csoportok kialakítása elsősorban évfolyamonként történik, de nem minden esetben ragaszkodunk ehhez a szemponthoz, így vannak vegyes évfolyamú csoportjaink is. A csoportokat tanévenként a beiskolázástól függően újra alakítjuk, vezérelvként ügyelve arra, hogy a tanulók minden évben ugyanahhoz a nevelőtanárhoz kerüljenek.

Csoportbontás, kiscsoportok kialakítása csoporton belül általában iskolai osztályonként történik

Egyéni differenciálást egyéni foglalkozások esetében alkalmazzuk.

Csoportösszevonást csoportfoglalkozások esetén, szobánkénti beszélgetések alkalmával, kollégiumi rendezvények esetén alkalmazunk.

Tanulási alapidőre létrehozunk csoportokat: osztályonként létrehozott kiscsoportokat korrepetálás illetve számonkérés céljából.

A nehezebben tanuló, gyengébb eredményeket elért tanulókkal egyénileg foglalkozunk.

VII.3. A kollégiumi közösségi élet megszervezése

A különböző tevékenységek esetében létrejövő csoportok:

ˇ      Egyéni és kiscsoportos beszélgetésekre létrejövő csoport.

ˇ      Kötetlen konzultációkra létrejövő csoport.

ˇ      Tanulmányi eredménytől függően tanulószobára kötelezett csoport.

ˇ      Tanulmányi eredménytől függően tanulószoba alól felmentett csoport.

ˇ      Egyéni érdeklődéstől függő szakköri csoport.

ˇ      Egyéni érdeklődés alapján létrejött önképzőköri csoport.

ˇ      Az egészséges életmód kialakítását szolgáló, a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló sportcsoport.

ˇ      Szociális gondozást végző csoport, melynek tagjai segítenek az arra rászorulóknak.

A fenti csoportok közül:

-Kiválasztás alapján szerveződnek: a tanulószobai csoportok.

-Önkéntes csatlakozással szerveződnek: a szakkörök, érdeklődési körök, sportcsoportok, szociális gondozó csoport.

A fenti csoportok közül minden foglalkozás ingyenes.

A tanulószobán való részvétel függ elsősorban a kollégista tanuló minősítésétől, másodsorban a tanuló életkorától. A jó kollégista diák tanulhat a saját szobájában, míg a kiváló és példás minősítésű kollégista a tanulási időt is maga választhatja meg (kötetlen tanulás).

Lásd: 2. számú melléklet.

VII.4. Kollégiumi tevékenységek

VII.4.1. A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető kollégiumi szolgáltatások:

a.) konzultáció, tanulási problémákról,

b.) kötetlen tárgyú konzultáció nevelőtanárral,

c.) felkészítés tanulmányi versenyre,

d.) felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre, (kulturális, sport)

e.) szakkör, önképzőkör,

f.)  érdeklődési körök, sportcsoportok,

g.) egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat,

h.) egyéni, öntevékeny számítógép használat,

i.)   egyéni, öntevékeny sportudvar használat,

j.)  egyéni, öntevékeny délutáni kondi - terem használat,

k.) szervezett formában történő esti kondi - terem használat,

l.)   szervezett formában történő tornaterem használat,

m.) speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély stb.),

n.) speciális tanfolyamok.

A fenti szolgáltatások közül térítésmentes: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m.

A fenti szolgáltatások közül térítéses: n.

A tanulók e szolgáltatásokra szóban vagy írásban jelentkezhetnek a csoportvezető nevelőtanárnál, a felelős tanárnál, szakkörvezetőnél, érdeklődési kör vezetőjénél, tanfolyam szervezőjénél.

VII.4.2. Szociális szolgáltatások:

Û reggeli ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében;

Û reggeli étkezést biztosítunk térítési díj ellenében;

Û mindennapos orvosi ellátást biztosítunk ifjúsági orvosi ellátás keretében;

Û ebédelési lehetőséget biztosítunk térítési díj ellenében;

Û vacsorát biztosítunk térítési díj ellenében;

Û egészségügyi szűrővizsgálatot biztosítunk orvosi ellátás keretében;

Û délutáni ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében;

Û éjszakai ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében;

Û a nyári gyakorlatos tanulók részére egész napos ügyeletet biztosítunk nevelőtanári feladat keretében, étkezési térítési díj ellenében.

VII.4.3. A szolgáltatások biztosításában együttműködő partnerek

A kollégium együttműködő partnerekkel biztosítja a különböző foglalkozásokat az arra jelentkezőknek: a kollégium együttműködik elsősorban az iskolai szervezetekkel.

a.) Városi művelődési központ koordinált szolgáltatásai: kiállítások, tárlatok, élménybeszámolók, előadói estek, színházi program, természettudományos előadások.

b.) Városi könyvtár: könyvkölcsönzés, olvasószolgálat (folyóiratok), lemez és CD szolgáltatás, író-olvasó találkozók, élménybeszámolók.

c.) A diáksportkör koordinált szolgáltatásai: iskolai sportrendezvények, házibajnokságok, háziversenyek, körzeti,-városi,-megyei,-területi,-országos sportrendezvények, fiú torna sportcsoport, fiú-leány atlétika sportcsoport, leány kosárlabda sportcsoport, (ezek az igénynek megfelelően változhatnak a diáksportkör vezetőségének döntésének megfelelően.)

d.) A Kőszegi S.E. koordinált szolgáltatásai: a sportegyesület különböző szakosztályai
(7 sportágban) által biztosított edzés és versenyzési lehetőségek.

e.) Az egyházak koordinált szolgáltatásai: hitoktatás, áhitat, bibliakör, egyházi ünnepek, igény szerint egyéb programok-előadások, filmvetítések.

f.)  A zeneiskola koordinált szolgáltatásai: lehetőség biztosítása a zeneiskolai foglalkozásokon való részvételre, a zeneiskola tanulóinak, tanárainak előadásai, hangversenyei.

g.) Más közoktatási intézmény koordinált szolgáltatásai: kulturális,-sportrendezvények, bemutatók.

h.) A Városi Önkormányzat koordinált szolgáltatásai: a városi „nagyrendezvények” - História futás, Szőlő-jövések könyve, Szüreti felvonulás, Farsangfarka….. 

i.)   A Megyei és Országos Kollégiumi Diákszövetség, a Vasi Diákszövetség koordinált ajánlatai: diákönkormányzat részére megyei,-országos továbbképzések, értekezletek, diákparlament, diáktáborok.

VII.4.4. Feladatmeghatározás

Elhatározott további célunk a még szélesebb és differenciáltabb tevékenységi kör biztosítása, hogy kivétel nélkül mindenkinek legyen lehetősége a megmérettetésre. Kollégiumi és iskolai rendezvényeink biztosítják a közösségek előtti szerepléseket. Melyek egyes tanulókat sikerélményhez juttatnak, segíti a verbális kifejezőkészség fejlesztését.

Hasznát az iskolai munkában és később, a felnőtt életük során is kamatoztathatják.

A tervezés legfőbb szempontjai az aktivitás és a motiváció szinten tartása, a megfelelő értékek elmélyítése, a konstruktív életvezetésre való felkészítés.

1.   Folytatni, de legfőképpen szélesíteni kell a diákkörök, szakkörök működését, tevékenységét.

Célunk, hogy mindenki érdeklődésének megfelelően kapcsolódjon be, és aktívan vegyen részt a szakköri munkákban. Szeretnénk, ha minél több tanuló számára tudnánk intenzívebb nyelvtanulási lehetőséget biztosítani, igényeknek megfelelően akár nyelvvizsga előkészítő, akár alapfokú számítógép kezelői tanfolyamokat szervezni. A feladat már a differenciálpedagógia terepe, csak célorientált, állandó önművelődésre képes, tudatos pályaorientációval rendelkező diák tudja a feladatot vállalni. Arra számítunk, hogy a szakközépiskolai szakon tanulók hosszútávon megfelelő partnerek lesznek ebben, és az első sikerek példaértékűek lesznek, és húzóerővé válnak a közösség többi tagja számára is.

2.   A pályaválasztást segítő tevékenység.

Tanulóink egy része – szakiskolai tanulók - már választott. Feladatunk az ő esetükben, hogy a szakmájukkal kapcsolatos ráhangolódást, megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. Gondoskodni kell, hogy klubszerű program keretében a megyei munkaügyi hivatal, vagy más hivatal előadóit meghívva a lehetséges és esetleges átképzési lehetőségeket megismerjék.

Az egyetemekre, főiskolákra jelentkezők esetében a felvételi statisztikák elemzése napi feladat, hogy minél nagyobb eséllyel tudjanak diákjaink jelentkezni a felsőoktatásba.

3.   A fentiekkel is összefügg, de az igények és a lehetőségek is megkövetelik, hogy tanulóink egy részénél növeljük a továbbtanulás esélyét, míg a másik részénél a munkába állást segítjük.

4. A kollégiumi és a csoport diák önkormányzati munka állandó segítése, fejlesztése tág teret ad az önálló kezdeményezésnek, csoportarculat tervezésnek.

Célunk a felelősségérzet elmélyítése, a közép és hosszú távú célmeghatározó gondolkodás ösztönzése.

5. Sport, rekreációs tevékenység.

Tanulóink igényüknek megfelelően használhatják az iskola pályáját, udvarát.

A tornatermet a jól bevált szokásnak megfelelően legalább heti két alkalommal nevelőtanár által vezetett tömegsport foglalkozás keretében.

Azonos feltételek mellett élhetnek a kondicionáló terem mindennapos használatával is. Itt meg kellett oldani az esti felügyelet kérdését.

Különböző sportágakban továbbra is megszervezzük az iskolával közösen a házibajnokságokat és versenyeket.

Az eddigi eredmények is köteleznek bennünket, hogy a különböző városi, körzeti, és megyei sporttalálkozókon és versenyeken rendszeresen jelen legyünk.

Kollégistáink számára ezután is adott lesz a lehetőség, hogy igénybe vegyék a városi vagy akár az otthoni társadalmi sportegyesületek szolgáltatásait is.

És végül de nem utolsósorban nagy lehetőséget kínál a megépült kőszegi uszoda, aminek remélhető kedvezményes használata lehetővé tenné egy régi „nagy álom” beteljesülését, nevezetesen, hogy a kollégiumi évek alatt mindenki megtanulhat úszni.

6.   Művelődési, kulturális tevékenység.

A racionális időgazdálkodás miatt az egyéni érdeklődésen alapuló programszervezés segítése, a minőségi programok igénybevételének a nevelőtanári támogatása.

Továbbra is részt veszünk a különböző városi és megyei kollégiumok által szervezett ilyen irányú rendezvényeken.

Kihasználjuk a szombathelyi Weöres Sándor színház középiskolás korúakat célzó lehetőségeit.

VII.5. Az intézmény hagyományrendszere

Fontos feladatunk a kollégiumi hagyományaink ápolása, gondozása, valamint újak beépítése a nevelési rendszerünkbe.

Hagyományaink a múltba gyökereznek, a mának szólnak, és építik a jövőt. Nevelőmunkánk része, hogy a múlthoz való kötődés meghatározó a jelen erkölcsi arculatának formálásában, fejlesztésében is.

A hagyományőrzés, a hagyományápolás és a hagyományteremtés eszközével célunk, hogy tanulóinkban erősítsük az együvé tartozás érzését, hogy sok év múlva is büszkén vallják magukat „tekis” diáknak.

Az iskolában állandó iskolatörténeti kiállítás fogadja a látogatókat, amely a korabeli magyar szakteremben látható. Itt van lehetőség az iskolai emlékkönyvben emlékező sorok beírására, megörökítésére.

Legfiatalabb kollégistáinkat a tanév elején megismertetjük iskolánk, városunk múltjával és történetével.

Az iskola és kollégium az érdeklődő tanulók és szüleik számára minden év októberében nyílt napot szervez, míg novemberben az evangélikus egyházmegye közösségeit látjuk vendégül, nyílt nap keretében.

Az iskola minden tanév végén évkönyvet jelentet meg, mely minden tanuló, dolgozó és öregdiák számára elérhető.

Érettségizett és szakmunkás bizonyítványt szerzett osztályaink általában ötévente osztálytalálkozót tartanak.

A hagyományok egy csoportja a középiskolákra általánosan is jellemzőek:

Û évnyitó- évzáróünnepély és istentisztelet,

Ûszalagavató, ballagás (végzős tanulók névsorral ellátott zászlót kötnek az iskolazászlóra),

Û nemzeti ünnepeink, városi ünnepélyeken való részvétel,

Û karácsonyi ünnepség és istentisztelet,

Û diáknapok,

Û csipetke avatás (elsősök avatása), ismerkedési discó,

Û iskolabál,

Û kirándulások,

Û mikulás vetélkedő,

Û Márton napi fáklyás felvonulás és mise,

Û ökumenikus imahét,

Û nőnapi köszöntő,

Û mozi és színházlátogatások,

Û tanulmányi versenyek,

Û kulturális és sportversenyek.

Értékelési, jutalmazási hagyományok:

A jutalmazás elvei

-         Az egyes tanulók vagy tanulói közösségek magatartásában, szorgalmában, tanulmányi vagy egyéb munkájában elért fejlődést, kiemelkedő, jó teljesítményeket jutalmazni kell.

-         A tanulók dicsérete, jutalmazása pedagógiai eszköz, melynek odaítélése, kihirdetése, kezelése ennek megfelelően történik.

-         A jutalmazások odaítélésénél nem a fokozatosságot, hanem az értékelt teljesítményt kell figyelembe venni.

-         A jutalmazások kezdeményezésében a csoportvezető tanárnak, osztályfőnöknek, illetve az adott diákközösségnek elsődleges szerepe van.

A kollégium jutalmazási formái

-         Kedvezmények az érvényes minősítő rendszer szerint. Az odaítélés módja: a félévi minősítések alapján; megvalósításáról a csoportvezető tanár gondoskodik.

-         Szóbeli dicséret (tanulónak vagy közösségnek) – eseti vagy rövidebb időszakra érvényes példamutató tevékenységért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetve. Adhatja nevelőtanár, kollégiumvezető.

-         Nevelőtanári dicséret – átlagon felüli munkavégzésért, teljesítményért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetés, ellenőrzőbe, nevelői naplóba beírással.

-         Kollégiumvezetői dicséret – átlagon felüli, folyamatosan végzett kiemelkedő tevékenységért. Az odaítélés módja: közösség előtt kihirdetés, ellenőrzőbe, nevelői naplóba beírással.

-         Könyvjutalom – a közösség érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. Az odaítélés módja: a diákönkormányzat és a nevelőtanárok javaslatára kollégiumvezető itéli oda, karácsonyi ünnepélyen, illetve ballagáskor és tanévzáró ünnepélyen történő átadással.

-         Színház-, mozi,- hangverseny bérlet (közösségeknek) – a közösségek szintjén elért kiemelkedő eredményért. Az odaítélés módja: DT és a nevelőtanár javaslatára a kollégiumvezető ítéli oda.

-         Tantestület jegyzőkönyvi dicsérete – az iskola, kollégium érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, kötelességen túlmenő teljesítményért. Az odaítélés módja: kihirdetés iskola előtt, jegyzőkönyvi kivonat ünnepélyes átadása.

-         Az iskola jelvényével ellátott oklevél, érdemérem – az iskolai tanulmányok alatt elért kiemelkedő összteljesítményért. Az odaítélés módja: a csoportvezető tanár, osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület ítéli oda, átadása a záróvizsga ünnepélyes eredményhirdetésén.

-         Az iskola évente jutalmazza a magyar nyelv, magyar irodalom, és történelem tantárgycsoportból, matematikából, biológiából, valamint szakmai fő tárgyakból kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. Az odaítélés módja: szaktanári javaslatra az iskola ítéli oda. Kihirdetés, átadás az évzáró ünnepélyen.

-         A Kőszegi Tangazdaság Közalapítvány ösztöndíjjal ismeri el a gyakorlati tevékenységük alatt kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulókat. Az évente kiosztható három díjat a szakmai munkaközösségek javaslatára az Alapítvány kuratóriumának elnöke ítéli oda, és kihirdetése, átadása az évzáró ünnepélyen történik.

VIII.

ellenőrzési, értékelési, minőségirányítási rendszer

VIII.1. Az ellenőrzés és az értékelés viszonya

Az ellenőrzés célja lényeges, megbízható, érvényes információk megszerzése a nevelés-oktatás folyamatának fontos tényezőiről. Az értékelés pedig ezen információknak az elemzése, rendszerezése, viszonyítása a célokhoz, a követelményekhez. Az ellenőrzés során jutunk azokhoz az adatokhoz, amelyek viszonyításának eredménye jelenti a teljesítés értékelését. A két mozzanat ilyen módon nem választható el egymástól. Az ellenőrzés öncélúvá válik értékelés nélkül, az értékelés alapját nem képezhetik mások, mint az ellenőrzés során feltárt információk.

VIII.2. Az értékelés célja

Az értékelés legátfogóbb célja a személyiség fejlesztése, az önértékelő képesség kialakítása. Ez nélkülözhetetlen az önálló életvitelhez, tanulásra való képesség és igény kialakításához. Az értékelés konkrét célja a teljesítményeknek a nevelési-oktatási folyamat adott követelményeihez való viszonyítása. Az értékelés akkor éri el célját, ha egyre értékesebb cselekedetekre, jobb teljesítményekre ösztönöz, fejleszti a felelősségtudatot, az önellenőrző, értékelő képességet.

VIII.3. Az értékelés alapelvei

VIII.4. A kollégium minősítő rendszere

- A kollégista tanuló elsődleges feladata a tanulás, a minősítő rendszerben legfőbb hangsúllyal szerepel. Az aktuális félévi és év végi osztályzatok adják a minősítő rendszer ezen összetevőjét.

Ennek megfelelően a fokozatok:

I.    4,5 feletti tanulmányi eredmény

II.  4,0 és 4,5 közötti tanulmányi eredmény

III. 3,3 és 4,0 közötti eredmény

IV. 3,3 alatti tanulmányi eredmény

- A minősítési rendszer következő eleme a kollégista tanulók szorgalma. A szorgalmat az aktuális félévi és év végi szorgalmi osztályzatok testesítik meg.

Ennek megfelelően a fokozatok:

I.    Példás (5-ös)

II.  Jó (4-es)

III. közepes (4-es)

IV. Változó-hanyag (3-as, 2-es)

- A kollégista tanuló nem csak diák, nem csak egy közösség tagja, hanem önálló személyiség is, aki életkori sajátosságainak megfelelően határozott személyiségjegyekkel is rendelkezik. A személyiségbélyegek egy része ebben a korban már adott, családi, baráti, iskolai, munkahelyi környezet által befolyásolt. Életkoronkénti aktuális témakörök keretén belül ezeket a bélyegeket az éves nevelési programban (etikai nevelés) a nevelőtanárok befolyásolhatják, valamint a kollégium minden dolgozója (nemcsak pedagógus) a megfelelő irányba elmozdíthatja, magasabb szintre emelheti.

Az etikai neveltségi szintek fokozatai:

I. Udvarias, készséges tanáraival, társaival, a körülményekhez alkalmazkodva viselkedi, a házirendet, napirendet betartja.

II.  Esetenként figyelmetlen.

III. A házirendet esetenként megsérti.

IV. Udvariatlan tanáraival és társaival, öltözködésében jó ízlést sértő.

V. A közösségre visszahúzó hatású, a házirendet gyakran megsérti, szemtelen viselkedés jellemzi, fegyelmi vétsége volt.

VI. A házirendet szándékosan megsérti, a közösségre nézve romboló hatású.

- Mint kollégiumi tanuló, mindenki a primer (szoba), szekunder (csoport), és makro közösségnek (kollégium) is tevékeny résztvevője. A közösséghez való alkalmazkodás, a közösségben történő pozitív vagy negatív megnyilvánulások a minősítő rendszer elengedhetetlen alkotó elemei.

A közösségnek nemcsak résztvevője, hanem a közösségi élet tevékenységeinek aktív szervezője, alakítója, felelőse is lehet.

A közösségben elfoglalt helyzete és a kollégium érdekében végzett tevékenység szerinti fokozatok:

I. A diákönkormányzat, önképzőkör, érdeklődési kör vezetője, az önként vállalt tevékenység kiváló teljesítése. Környezetét (háló, szekrény) példás szinten tartja rendben.

II.  A diákönkormányzat tagja, a kijelölt vagy felkért feladat példás szintű teljesítése. Környezetét példás szinten tarja rendben.

III. Közösségért végzett munka (porta ügyelet, konyhai segítők, udvartakarítók, hólapátolók, szociális gondozók) jó szintű teljesítése és a környezetének jó szinten történő rendben tartása.

IV. A közösség passzív résztvevője, a megbízatások változó szintű teljesítése vagy esetenként azok elutasítása. Környezetére az általános rendetlenség, igénytelenség nemtörődömség jellemző.

A fenti általános szempontok alapján minden kollégista tanuló a minősítő rendszer valamelyik kategóriájába besorolható:

I.    Kiváló kollégista:

            tanulás terén:                I. fokozat

            szorgalom terén:           I. fokozat

            etikai szinten:               I. fokozat

            közösségi szinten:         I. vagy II. fokozat

II.  Példás kollégista:

            tanulás terén:                II. fokozat

            szorgalom terén:           II. fokozat

            etikai szinten:               I. vagy II. fokozat

            közösségi szinten:         I. vagy II. fokozat

III. Jó kollégista:

            tanulás terén:                III. fokozat

            szorgalom terén:           III. fokozat

            etikai szinten:               I. vagy II. vagy III. fokozat

            közösségi szinten:         I. vagy II. vagy III. fokozat

IV. Kollégista:

            tanulás terén:                IV. fokozat

            szorgalom terén:           IV. fokozat

            etikai szinten:               IV. vagy V. vagy VI. fokozat

            közösségi szinten:         IV. fokozat


VIII.5. A minősítő rendszer alapján adható kedvezmények

A kollégium minősítő rendszere alapján (amely magába foglalja a tanuló tanulmányi munkáját, szorgalmát, magatartását, közösségi tevékenységét, rendszeretetét) különböző kedvezményeket adunk. Lásd: 1 számú melléklet.

Egyes tanulók, kisközösségek, tanulócsoportok alkalomszerű hasznos, eredményes tevékenységét dicséretben, jutalomban kell részesíteni!

Ezek a következők:

§         kollégiumvezetői dicséret,

§         nevelőtanári dicséret,

§         csoportos színház vagy mozi látogatás,

§         kimenő hosszabbítás, maximum 21,00 óráig és elsősorban gyakorlat előtti napon,

§         vasárnapi későbbi visszajövetel,

§         hétfő reggeli visszaérkezés,

§         könyv vagy egyéb - torta, játék - jutalmazás.

IX.

ISKOLA HASZNÁLÓK  A KOLLÉGIUMI  KÖZÉLETBEN

 

IX.1. Tanulói részvétel a kollégiumi szervezetben

A kollégiumban diákönkormányzat működik. A diákönkormányzatban a kollégium minden tanulója választó és választható. Az iskolavezetés és a diákönkormányzat elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár illetve a kollégiumvezető útján tájékoztatja egymást az aktuális kérdésekről. A kollégiumi diákönkormányzat élén a tanulóifjúság által választott-épületenkénti diákvezetőkből álló-kollégiumi diákbizottság (KDB) áll. A diákönkormányzat működéséhez az iskola, kollégium helységet biztosít.

A diákönkormányzat anyagi támogatásáról az iskola, kollégium költségvetésének elkészítésekor, lehetőségeihez mérten gondoskodik.

Jogosítványai:

- hirdetőtáblát működtet, iskolarádiót működtethet;

- ellátja a kollégisták érdekvédelmét;

- évente diákközgyűlést tart;

- szervezi és lebonyolítja a diáknapokat;

- egyetértési és véleményezési jogot gyakorolhat minden olyan kérdésben, amelyben a törvény lehetőséget ad;

- szerkeszthet kollégiumi újságot;

- javaslatot tehet a szabadidő eltöltésére.

 

A kollégium minden tanulójának joga, hogy részt vegyen szakkörök, diákkörök, érdeklődési körök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását. Tagja legyen az iskolai kulturális és sportköröknek.

A kollégium tanulói rendszeresen részt vehetnek a kollégiumi, iskolai, városi, körzeti, megyei és országos versenyeken.

Tanulóinknak joguk van ahhoz, hogy a jogszabályokban meghatározott feltételekkel tagja legyen iskolán, kollégiumon kívüli szakmai, kulturális, sportegyesületeknek, kluboknak, részt vegyenek ilyenek alapításában, és ezekben tisztségeket töltsenek be.

IX.1.1. Közszolgálati diákszerepek a kollégiumban:

Ügyeleti rendszer:

 Az épületekben naponta portaügyeletet látnak el a tanulók. A portaügyelet 15,00-19,00 óráig tart, mely időben a portás a számára kijelölt helységben tartózkodik és ellátja feladatát.
(vendégek fogadása, látogatáskor a tanulók értesítése, napirend szerinti csengetés, esetenként épület zárása - nyitása, kapcsolattartás az ügyeletes tanárral.)

 Az épületekben az ügyeletes tanárokkal együtt a tanulók beosztási rend szerint naponta ügyeletesi, naposi feladatokat látnak el, melynek keretében elsősorban a rendre és a tisztaságra felügyelnek.

 A diákok által kezdeményezett szabadidős programokon a diákok öntevékenyen részt vesznek a szervezésben és lebonyolításban.

 A diáknapok megszervezéséért, a műsor összeállításáért a mindenkori 2. és 3. évfolyamos tanulók a felelősek.

IX.1.2. A diákok véleménynyilvánításának lehetőségei, a diákpanaszok kezelésének fórumai:

Kollégiumunk célja demokratikus intézmény lenni. Ezért a diákok panaszait minden fórumon meghallgatjuk, de célszerűnek gondoljuk a fokozatosság elvét betartani:

A tanulók elsődlegesen szervezett formában véleményt nyilváníthatnak a csoportfoglalkozásokon. Ha a panasz jellege olyan, vagy esetleg nem nyer orvoslást, akkor a tanuló a kollégiumvezetőhöz fordulhat.

Természetesen a diákképviseleti szerveket a tanuló bármikor felkeresheti.

További véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítunk azzal, hogy évente kérdőívvel mérjük a tanulók elégedettségét.

Û A diákok bármely problémával fordulhatnak elsősorban a csoportvezető tanárhoz, a nevelőtestület bármely tagjához, a kollégiumvezetéshez.

            Û A véleménynyilvánítás szervezett formái:

nevelőtanári foglalkozás                                   épületenkénti

                        diákönkormányzat 

                        diákgyűlések                                                   kollégiumi (DÖK)

                        diákközgyűlés

A diákság kultúrált véleménynyilvánítását a nevelőtestület mindig komolyan veszi. Ha lehetséges, kéréseiket teljesíti, véleményüket figyelembe veszi az iskola, a kollégium egészét érintő döntésekben.

Több okból vált elkerülhetetlenné a kollégiumi diákönkormányzat (DÖK) korábbi tevékenységének átalakítása.

Az egyik, hogy a különböző épületek a közös kollégiumon belül is annyira sajátos életet éltek, az egészen belül is annyira elkülönültek egymástól, ami szükségessé tette az épületek diákönkormányzatának megválasztását. Az épületek megválasztott vezetői képviselik az épületben lakó kollégistákat csoport,- és épületszinten, illetve azokon a fórumokon, ahol csak az adott épülettel kapcsolatos ügyek vannak. Az épületek vezetői alkotják a kollégiumi diákönkormányzat vezetőségét, amelynek választott vezetője képviseli a DÖK-öt a nevelőtestület előtt és más szinteken.

A tanulókkal közösen meghatároztuk azokat az alapelveket, melynek meg kell felelnie a diákönkormányzatnak:

- az épületek képviselete megoldott legyen,

- a sajátos képzési formák képviselete biztosított legyen,

- áttekinthető - működőképes legyen

- alulról szervezett és egymásra épülő legyen

A legfelsőbb diákfórum a közgyűlés. A közgyűlés évente két alkalommal ülésezik, melyből az egyik épület közgyűlés, közte a DÖK végzi az érdemi munkát.

A diákközgyűlés

A diákközgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának egyik legfontosabb fóruma. Megtartásának idejét a tanév munkarendje tartalmazza.(évente két alkalommal, egyet épületszinten, egyet pedig iskolai-kollégiumi szinten.)

A diákközgyűlés levezető elnöke a diákönkormányzatot segítő tanár, illetve az épületfelelős nevelő tanár. A közgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai.

A kollégium életével kapcsolatos kérdéseket a diákönkormányzat az őt segítő tanár közreműködésével a közgyűlés előtt legalább három nappal írásban juttatja el a kollégium vezetőjéhez. Az írásban illetve a közgyűlésen szóban feltett kérdésekre az illetékes vezető ad választ.

Rendkívüli diákközgyűlés hívható össze a kollégiumi diákbizottság vagy a kollégiumvezető kezdeményezésére. A diákönkormányzatot segítő tanár közvetít az előbbi felek között. A kollégiumvezető a kezdeményezéstől számított két héten belül intézkedik a rendkívüli diákközgyűlés összehívásáról.

Ha a kollégiumvezető a rendkívüli diákközgyűlés összehívását nem tartja szükségesnek, akkor gondoskodik a kezdeményezést kiváltó kérdés más úton való megnyugtató rendezéséről.

IX.2. Szülői részvétel a kollégium munkájában

A kollégium feladatának, munkájának alakításában meghatározóan számít a szülők véleményére, észrevételeire. Ugyanakkor a működési keretek kialakításában arra törekszik, hogy az elérhetőség és az anyagi terhelés miatt fellépő problémákat minimalizálja.

A szülők meghatározó információs és érdekérvényesítő fórumai a szülői értekezletek, illetve a Szülői Munkaközösség értekezletei. A szülők ezen túl a fogadóórákon is kifejthetik véleményüket.

A szülők előtt a kollégium bármikor nyitott. A diákok iskola és kollégiumválasztása általában úgy történik, hogy a szülő, testvér, rokon, ismerős járt vagy tanult a mi kollégiumunkba, iskolánkba, és tőle szerez információt, tudomást a kollégiumi életről a leendő tanulónk.

Az iskolában évente két szülői értekezletet tartunk, valamint az elsősöknek az évkezdéskor, illetve az érettségi vizsgával kapcsolatosan a végzős tanulók szüleinek van még egy szülői értekezletet. A szülői értekezleteken minden nevelővel tud a szülő találkozni, beszélgetni. A szülői értekezlet jó alkalom arra is, hogy a szülők egymás közt is megvitassák a gyermekek tipikus problémáit, egymásnak adjanak nevelési tanácsokat.

Ha a gyermekkel valamilyen probléma van, a csoportvezető tanár és a szülő kölcsönösen keresik egymást és igyekeznek a tanulóval együtt megoldást találni. Sok szülő vesz részt iskolai, kollégiumi rendezvényeken: tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás, diáknapok előkészítése.

A szülők tájékoztatásának formái:

Az iskola, kollégium a tanév során:

ˇ      szóbeli tájékoztatást tart az elsős tanulók szüleinek a tanévkezdés előtti napon;

ˇ      szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített időpontokban a szülői értekezleteken és a fogadóórákon;

ˇ      rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrző könyvében.

Rendkívüli szülői értekezletet a csoportvezető tanár, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség hívhat össze a felmerülő problémák megoldására.


X.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA

A pedagógiai program legitimációjára a következők nyújtanak megnyugtató biztosítékot:

A tantestület nagy részének bevonásával való összeállítás.

Részvétel az „Önfejlesztő iskolák” tréningen.

A központilag javasolt irányelvek beépítése a kollégium pedagógiai programjába.

A pedagógiai program elkészítéséről tartott értekezletek, viták, több konszenzusos megoldás kialakítása.

A pedagógiai program aktuális változatának elfogadása egyszerű szótöbbségű, de titkos szavazással.

Biztosíték a változtatás lehetőségére.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai:

A kollégium pedagógiai programjának módosítását:

Û a nevelőtestület;

            Û a kollégiumi munkaközösség;

            Û a fenntartó kezdeményezheti.

A módosítás lehetséges indokai:

ˇ      A kollégium működési körében változás történik.

ˇ      Jogszabályváltozások esetén.

ˇ      A nevelőtestület, a szülők, a diákönkormányzat, az igazgatótanács véleménye alapján szükséges a pedagógiai programot módosítani.

A pedagógiai programot a kollégiumi munkaközösség ötévenként felülvizsgálja, szükség esetén előkészíti a módosítást, amelyet egyeztet a fenntartóval, az igazgatótanáccsal, a szülői munkaközösséggel valamint a diákönkormányzattal.

 

A vélemények figyelembevételével elkészíti a végleges módosítást.

 

A pedagógiai programot csak az intézmény nevelőtestülete változtathatja meg a fentebb leírt módon.

 

A változtatási kezdeményezés megtárgyalásának és a pedagógiai program esetleges változtatásának határideje 3 hónap. A pedagógiai program módosítását június 15 és augusztus 15-e között senki sem kezdeményezheti. A változtatáskor, ha nem minden tanulót érint, meg kell határozni az érintettek körét.

 

Lehetőség szerint biztosítani kell a tanulóknak, hogy a beiskolázásukkor érvényes feltételek mellett fejezhessék be tanulmányaikat, kollégiumi tagságukat.

A teljes pedagógiai program hozzáférhető mindenki számára a nevelői szobákban, a tanári szobában, a könyvtárban, a kollégiumvezető irodájában illetőleg az intraneten, és a honlapon.

 

Záró nyilatkozat:

A pedagógiai programunk végrehajtásának sikere nagyban függ attól, mennyire érezzük magunkénak mi, pedagógusok és más kollégiumi dolgozók, valamint a diákok a benne foglaltakat.

A pedagógiai programot a nevelőtestület 2013. ………………….-i nevelőtestületi értekezletén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadta.

A pedagógiai programot a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma 2013. …..-én jóváhagyta.

A pedagógiai programmal kapcsolatos fenti állásfoglalások és döntések dokumentumait az iskola irattárában őrizzük.

 

Kőszeg, 2013. szeptember 01.

 

                                                                                   --------------------------------------             Koltay Árpád Koll. mk.vezető


 2. számú melléklet

MINŐSÍTŐRENDSZER

 

Kategória

Tanulmányi
eredmény

Szorgalom

Magatartás / etikai szint

A közösségi  tevékenység, rendszeretet,

 

 

Kiváló kollégista

4,5 felett

példás (5-ös)

- viselkedése tanáraival
- viselkedése társaival

- általános magaviselete

- a házirend, napirend
betartása példás szintű,

- az önként  vállalt közösségi funkció és tevékenység kiváló teljesítése,

- környezetének rendben tartása (szobarend, szekrényrend) példás,

                  

Példás kollégista

4 - 4,5 között

jó (4 -es)

- viselkedése példás     

- esetenként figyelmetlen,

- a választott, kijelölt vagy felkért feladat példás szintű teljesítése,

- rendszeretete példás

 

kollégista

3,3 - 4,0 között

jó (4 -es)

- viselkedése jó szintű,

- a házirendet esetenként megsérti,

- a megbízatás, vállalás              jó szintű teljesítése,

- rendszeretete jó szintű,

 

Kollégista

3,3 alatt

változó (3-as)

- közösségromboló   magatartás,

- fegyelmi vétség terheli,

- udvariatlan, szemtelen,

- a felkért feladat visszautasítása,

- a közösség passzív tagja,

- rendszeretetére az igénytelenség jellemző,

 

 


Bukott tanuló: pótszilencium 16,00 -tól (nevelőtanári döntéssel)

 

Az évismétlésre bukottak a következő tanévi kollégiumi felvételnél túljelentkezés esetén nem kapnak elhelyezést.


(Nagyon indokolt esetben a kollégiumvezető ettől eltérhet.)       



Kedvezmények

 

I. kategória
         Kiváló kollégista                 -
kollégiumvezetői dicséret

- kötetlen tanulás

- 21,00 óráig a kollégiumból való távollét,

bejelentési kötelezettséggel:
             * hol van
             * mikor érkezik

-  félévente egy, általuk választott program (színház, koncert, hangverseny, kirándulás, uszoda bérlet, stb.)

 

II. kategória
        Példás kollégista                  - nevelőtanári, esetleg koll. vezetői dicséret

- kötetlen tanulás (csoportvezető tanári döntéssel)             
-
évente egy, általuk választott program (színház, koncert, hangverseny, kirándulás, uszoda bérlet, stb.)

III. kategória
        Jó kollégista
                         - nevelőtanári dicséret

                                                     - gyakorlat előtti szilencium a 2.órától

IV. kategória                               - nincs kedvezmény
       
          
Vállalás nincs.

Értékelés havonta, csoportfoglalkozáson.

Besorolás félévente, csoportfoglalkozáson, a félévi és év végi eredmények alapján.

Az első évfolyamos tanulók félévig IV. kategóriás kollégisták. A csoportvezető nevelőtanár az arra érdemeseknek különböző kedvezményeket adhat, tényszerű indoklással.

A 0,5 feletti javulás illetve rontás esetén a besorolás két kategóriát emelkedhet, vagy csökkenhet, csoportvezető tanári döntéssel.

Félév közben az eredmények függvényében csoportvezető tanári
döntéssel határozott időre szóló kedvezményadás illetve szigorítás lehet.

 


3. számú melléklet

 

KERET - NAPIREND



Ébresztő:                           6,00 - 6,20 órakor



Reggeli:                                    6,30 - 6,50 - ig


Reggeli szilencium:         7,05 - 7,45 - ig

 

 

Kollégium elhagyása:                                 7,50 – ig



Ebéd:                                    12,30 - 14,40 - ig

Kimenő:                                                          16,25 - ig


Szilencium:                     

                                                                           07,10 - 07,50 - ig

                                                                           16,30 - 18,55 - ig
                                              


Vacsora:


                                                                           19,00 - 19,30 - ig


Villanyoltás:
                 21,30 - kor



Ezen keret-napirend a házirend mellékleteként a visszavonásáig van érvényben.


Helyi tantervek

A rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma

/2. melléklet az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelethez/

TÉMAKÖRÖK

1. A tanulás tanítása

2. Az erkölcsi nevelés

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

6. A családi életre nevelés

7. Testi és lelki egészségre nevelés

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

10. Pályaorientáció

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

12. Médiatudatosságra nevelés

A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma

TÉMAKÖR/

évfolyam

9.

10.

11.

12.

13-

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

Az erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

A családi életre nevelés

1

2

2

3

3

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

 

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12-13-14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat - részben vagy egészben - a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik, amelyek ezekben a feladatokban résztvevő és nem tanköteles tanulók számára kollégiumi ellátást biztosító kollégiumok számára csak szakmai ajánlást jelentenek.


Bevezető

A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése.

A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.

A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére.

A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél.

A csoportfoglalkozások keretprogram terve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához.

A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

1. A tanulás tanítása

A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat.

Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását.

A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat.

- A tanuló - pedagógus segítségével - legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani.

- Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között.

- Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat.

- Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket.

2. Az erkölcsi nevelés

A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe.

Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére.

A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát.

- Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét.

- Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését.

Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket.

- Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága.

- Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt.

- Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait.

- Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit.

- Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését.

A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt.

Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek stb.).

- Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben.

- Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében.

- Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során.

5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai.

A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei.

Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására.

Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat.

- Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben.

- Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra.

- Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni.

- Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása.

6. A családi életre nevelés

A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében.

A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése.

A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában.

Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban.

- Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága.

- Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

7. Testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára.

A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.

A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.

- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait.

- Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód.

- Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban.

A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír.

Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága.

- Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság

A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának.

A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja.

Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket.

- Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat.

- Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat.

- Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat.

- Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett.

- Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése.

10. Pályaorientáció

A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát.

A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket.

A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit.

- Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit.

- Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban.

- Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.

- Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust.

- Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek.

- Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés

A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára.

Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani.

Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait.

- Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit.

- Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit.

- Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze.

- Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel.

12. Médiatudatosságra nevelés

A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok.

A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát.

A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára.

Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam

- Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához.

- Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására.

- Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra.

- Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket.

- Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait.

- Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek.

13. Keresztyén nevelés

Célok és feladatok

Cél: „Minden egy találkozással kezdődött. Néhány ember közvetlen kapcsolatba került a názáreti Jézussal, és vele maradt. Életük új jelentést kapott e találkozással, és mindannak révén, ami Jézus életében és halálában kockán forgott.”

                                               E.S. Millebeeck

 

Feladatok a kollégiumi nevelésben:             

 

A találkozás lehetőségének megteremtése. Az egyes témák tárgyalása során rámutatni a találkozásainkban jelen levő Istenre. Aki támogat, mellettünk áll, kísér, gyógyít, válaszol, vezet, formál, táplál.

 

§         melléállás, kísérés

§         lelki táplálékot adni

§         célmutatás


 9. évfolyam

1. A tanulás tanítása (3 ó)

Ø      A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban: tanulószobai tanulás, egyéni tanulás, segítőtanulás.

Ø      A tanulási módszerek alkalmazása tantárgy és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás.

Ø      Könyvtárhasználat. Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése a tanulók aktuális érdeklődéséhez igazodva. (könyvtárban!)

2. Erkölcsi nevelés (2 ó)

Ø      Alapvető erkölcsi normák megismerése.

Ø      Hogyan épülnek be az alapvető erkölcsi normák személyiségünkbe, mindennapi életünkbe, tevékenységünkbe?

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó)

Ø      A település vagy a környező térség története.
(Kőszeg és környéke története

Ø      A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató és kulturális intézményei.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó)

Ø      Tanulói jogok és kötelességek a kollégiumban. A házirend, napirend ismerete.

Ø      A tanulói jogok gyakorlása a diákönkormányzatban.

5.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó)

Ø      Az önismeret és társas kapcsolati kultúra.

6. A családi életre nevelés (1 ó)

Ø       Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés, nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Kapcsolatok a családtagok között, a családi otthon, mint a családi élet színtere.

7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó)

Ø      A rendszeres testmozgás és az egészséges élet kapcsolata.

Ø      Az egészséges életmód és életvitel valamint az elhízás és a korszerű táplálkozás közti összefüggések.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó)

Ø      Ki a hátrányos helyzetű?

Ø      Összetartás és együttérzés.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

Ø      A természet és az emberi környezet egymásra hatása.

Ø      Környezetünk változása. Hogyan változott a település?

10. Pályaorientáció (2 ó)

Ø       Hivatás, hivatástudat.

Ø      Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó)

Ø      A gazdálkodás színterei a zsebpénztől a háztartásig.

Ø      A gazdálkodás tervezése, bevételek, kiadások egyensúlya.

12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

Ø       A média társadalmi szerepe.

13. Egyéb foglalkozások (15 ó)

Ø      Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás.

Ø      Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok.

Ø      Tűz és balesetvédelmi oktatás.

Ø      Ideiglenes lakcímbejelentés.

Ø      Az evangélikus nevelés; annak célja; általános elvei. A kereszténység unalmas, hazug, elavult?

Ø      I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi.

Ø      Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Kicsoda Jézus?

Ø      Félévi értékelés, minősítések.

Ø      Új vallási mozgalmak behálózási módzserei.

Ø      Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Az evangélikus nevelés; erkölcsi nevelés-értékrend.

Ø      III. negyedévi értékelés.

Ø      Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések.

Ø      Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

 

 


10. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó)

Ø      Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Az ismeretek ellenőrzése.

Tantárgyak fontossági sorrendje a tanulók számára.

Ø      A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása.

2. Erkölcsi nevelés (2 ó)

Ø      Mértéktartás, együttérzés, segítőkészség.

Ø      Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó)

Ø      Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. (Csoportszinten, majd települési és országos szinten is.)

Ø      Ismerkedés a nemzeti szimbólumokkal. Kialakulásuk, jelentéstartalmuk.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó)

Ø      Csak együtt működik: a szolidaritás és a társadalmi együttműködés szükségessége.

Ø      Az egyén jogainak, céljainak helye a társadalomban.

5.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó)

Ø      Az empátia és mások elfogadása.

6. A családi életre nevelés (2 ó)

Ø       A család szerepe, jelentősége az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában.

Ø      Az idős családtagokkal való kapcsolattartás, együttműködés és támogatásuk fontossága.

7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó)

Ø      A sport hatása a lelki egyensúly megteremtésében és megőrzésében. Környezetünk és közérzetünk.

Ø      A káros szenvedélyek, szokások és teljesítménynövelő szerek használatának veszélyei. Rekreáció, séták, kirándulás, a rendszeres fizikai aktivitás a sport hatása a szervezetre.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó)

Ø      Társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.

Ø      Önkéntes feladatvállalás másokért.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

Ø      Természeti erőforrásaink védelme

Ø      Hogyan változik környezetünk élővilága?

10. Pályaorientáció (2 ó)

Ø      Tevékenységek és szakmák jellemzői.

Ø      Különféle életpályák bemutatása.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó)

Ø      Pénzügyi nehézség a családban. Szembenézés az okokkal, megoldások keresése.

Ø      Gazdasági válság a világban. Megoldási lehetőségek.

12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

Ø       A reklám és a fogyasztás összefüggése.

13. Egyéb foglalkozások (15 ó)

Ø      Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás.

Ø      Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok.

Ø      Tűz és balesetvédelmi oktatás.

Ø      Az evangélikus nevelés; erkölcsi nevelés-értékrend.

Ø      Ideiglenes lakcímbejelentés.

Ø      Mit kezdjek a Bibliával?

Ø      I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi.

Ø      Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Félévi értékelés, minősítések.

Ø      Az evangélikus nevelés; kiemelt nevelési feladatok. Mi a hit?

Ø      Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      III. negyedévi értékelés.

Ø      Miért halt meg Jézus?

Ø      Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések.

Ø      Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

 


11. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó)

Ø      A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére

Ø      Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban

2. Erkölcsi nevelés (2 ó)

Ø      Egymás mellet élő erkölcsi felfogások, értékeink felismerése.

Ø      Az erkölcsi normák változásainak megismerése (gyűjtőmunka).

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (2 ó)

Ø      Jó magyarnak lenni: a tudomány és kultúra kiemelkedő magyar képviselői.

Ø      Egy sikerterület: magyar sportolók a világ élvonalában.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó)

Ø      Az együttműködés szabályai: erkölcs, jog. A jogalkotás színterei.

Ø      A társadalom életét szabályozó intézményi struktúra.

5.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó)

Ø      A tudás és tapasztalat jelentősége.

6. A családi életre nevelés (2 ó)

Ø      Együttműködés és felelősségvállalás a családban. Felmérés, hogy kinek mit jelent a család, az otthon.

Ø      A családi munkamegosztás, annak helye és szerepe a családi közösségben.

7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó)

Ø      Az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió megelőzése a sport, a mozgással járó tevékenységek révén. Szabadidő tervezés, szervezés.

Ø      Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (2 ó)

Ø      Az önkéntes munka lehetőségei és jelentősége.

Ø      Önkéntes munka a kollégiumért.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

Ø       Ipari termelés és a környezet védelme

Ø      Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezeti értékeink megóvása

10. Pályaorientáció (2 ó)

Ø      Továbbtanulási lehetőségek.

Ø      Az eredményes pályaválasztás.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (2 ó)

Ø      Honnan van a pénz? A munka, mint értékteremtő tevékenység.

Ø      Külső pénzforrás, a hitel. Alapfogalmak (kamat, jelzálog, törlesztés) megismerése.

12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

Ø       A médiatartalmak és a valóság összefüggése.

13. Egyéb foglalkozások (15 ó)

Ø      Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás.

Ø      Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok.

Ø      Tűz és balesetvédelmi oktatás.

Ø      Ideiglenes lakcímbejelentés.

Ø      Miért van rossz, miért szenvedünk?

Ø      I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi.

Ø      Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Ellenállni a gonosznak?

Ø      Félévi értékelés, minősítések.

Ø      Aktuális problémák, feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Az evangélikus nevelés; erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben.

Ø      III. negyedévi értékelés.

Ø      Hogyan imádkozzak?

Ø      Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések.

Ø      Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

 


12. évfolyam

1. A tanulás tanítása (2 ó)

Ø      A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése alakítása. Az önművelés igényének kialakítása.

Ø      Könyvtári informatika: Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok.

Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban

2. Erkölcsi nevelés (1 ó)

Ø      Érvelés, vitatkozás a különböző erkölcsi felfogások mellett vagy ellen.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (1 ó)

Ø      Nem vagyunk egyedül: kapcsolatunk a szomszéd népekkel.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (1 ó)

Ø      Önkormányzatiság és választási rendszer.

5.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó)

Ø      Társas kommunikáció.

6. A családi életre nevelés (3 ó)

Ø      A szexuális kultúra. A felelősségteljes párkapcsolat jelentősége és kialakításának folyamata.

Ø      A családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás)

7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó)

Ø      Diákköri tevékenységek révén a tanulók szerezzenek tapasztalatot az egyéni felelősség és döntés jelentősége tekintetében az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában.

Ø      A prevenció, megelőzés és a tudatos életvitel szerepe az egészséges élet szempontjából.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (1 ó)

Ø       A fogyatékkal élők segítésének lehetőségei.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

Ø      Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’

Ø      Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása

10. Pályaorientáció (2 ó)

Ø       A munka világa és jellemzői.

Ø      A munkavállaló jogai és kötelességei.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (3 ó)

Ø      Pénzügyi zavarok: eladósodás.

Ø      Az eladósodás hatása a családra, a társadalomra.

Ø      A pénzügyi zavarok kezelése.

12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

Ø       Az internet használatának szabályai, a helyes etikai magatartás és felelősség.

13. Egyéb foglalkozások (13 ó)

Ø      Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás.

Ø      Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok.

Ø      Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés.

Ø      A gyógyító Isten.

Ø      I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi.

Ø      Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Az otthont adó egyház.

Ø      Félévi értékelés, minősítések.

Ø      Aktuális problémák, feladatok.

Ø      A támogató Szentlélek.

Ø      III. negyedévi értékelés.

Ø      Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések.

Ø      Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.

 


13-14. évfolyam

1. A tanulás tanítása (1 ó)

Ø      Az információ feldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak elsajátítása a gyakorlat segítségével

2. Erkölcsi nevelés (1 ó)

Ø      Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével.

3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés (1 ó)

Ø      A magyarországi nemzetiségek és a határon túli magyarság helyzetének összevetése.

4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés (2 ó)

Ø      Az államszervezet struktúrája.

Ø      Az egyén szerepe az államéletében

5.  Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése (1 ó)

Ø      Az egész életen át tartó tanulás fogalma, fontosságának felismerése.

6. A családi életre nevelés (3 ó)

Ø       Irodalmi alkotásokba, filmekben ábrázolt családi konfliktusok elemzése. (szerepjátékok)

Ø      A szülői felelősség, a családi élet szervezése.

Ø      Elsősegélynyújtás, önvizsgálat, szűrővizsgálatok

7. Testi és lelki egészségre nevelés (2 ó)

Ø      Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai aktivitás és sport hatását a szervezetre.

Ø      Relaxációs technikák megismerése és tanulása.

8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség (1 ó)

Ø      Egyéni felelősség, közös felelősségvállalás.

9. Fenntarthatóság, környezettudatosság (2 ó)

Ø       Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék és mit teszek? Mi befolyásolja a döntésemet?

Ø      Hogyan tervezem saját jövőmet?

10. Pályaorientáció (2 ó)

Ø      Az álláskeresés folyamata és technikája.

Ø      Felkészülés az esetleges pályakorrekcióra.

11. Gazdasági és pénzügyi nevelés (3 ó)

Ø      Az egyéni vállalkozás lehetőségei itthon és külföldön

Ø      Tanácsadó szervezetek.

Ø      A pénzügyi alapok megteremtésének lehetőségei.

12. Médiatudatosságra nevelés (1 ó)

Ø      A számítógép, az internetfüggőség veszélyei.

13. Egyéb foglalkozások (13 ó)

Ø      Nyitó foglalkozás: Az év feladatai. Időbeosztás.

Ø      Általános tájékoztató: napirend, házirend, szervezési feladatok.

Ø      Tűz és balesetvédelmi oktatás. Ideiglenes lakcímbejelentés.

Ø      Reálprezencia. Honnan ismerhetem meg Isten akaratát?

Ø      I. negyedévi értékelés: magatartás, szorgalom, tanulmányi.

Ø      Aktuális problémák, szervezési feladatok. Kollégiumi ügyek.

Ø      Arcképcsarnok (Akik a hit útján jártak)

Ø      Félévi értékelés, minősítések.

Ø      Aktuális problémák, feladatok.

Ø      Család (hagyományos, modern). „Egész-ség”

Ø      III. negyedévi értékelés.

Ø      Aktuális problémák, ügyek, szervezési feladatok. Következő évi kollégiumi jelentkezések.

Ø      Záró foglalkozás: az éves munka értékelése. Minősítések.